Micsoda kincs! Egy fenomén.
Csodagyerek – isteni lény!
Egy zseni, egy igazi mester,
egy becses és kicsike testtel.
Egy isteni lény egy csoda - mely csakugyan él.

Egy kis figyelmet kérek Madames et Monsieurs,
Ami most lesz hallható:
Az bizonyíték, hogy e nagy tehetség az Istentől való!
Már a lányom is, Nannerl oly fenomenális gyermek volt, mint ő.
A kisfiam, aki egy darabot bekötött szemmel ad elő
Most és a billentyűket rejtse, ráadásul itt e kendő még,
Így mutat be most egy művet, mit önmagának írt nemrég.
Amadé! Amadé játssz már! Amadé!!

Micsoda kéz! Zseni ez itt!
Lenyűgöző (idegesít)mily gondos,...
Oly mesteri, amilyen bájos.
Egy isteni lény, egy csoda - mely csakugyan él

3 évesen térdemre ülve írt egy zongora dallamot,
és csak 5 volt midőn egy korrekt kis konzertművet alkatott.
Bármit rögtön leblattol, és egyszer ha hallja mindent megjegyez.
És úgy variál egy fúgát, akár ha semmi sem volna ez.
Csak biztos füllel mindent meghall, és minden hangot észben tart.
S egy szép nap hopplá, kézbe fogta a hegedűmet, s játszott rajt.

Micsoda kincs! Kis fenomén!
Zseni ez itt, mennyei lény.(kis förtelem!)
Szeretni kell őt
Egy angyal ki körünkbe eljött,
Egy idomított kis csoda, ki csakugyan él.

Apám, nézd csak lázas! Én félek, beteg.

Ki van zárva!
Csak ahogyan minden kis géniusz talán könnyen fárad egy kissé.
Nos hát, a programnak ezzel vége, és ha úgy érzik élvezték,
Szánhatnak rá egy néhány tallért!
Wolfgang Amadé Mozart-ra!

Micsoda kincs! Egy fenomén!
Lenyűgöző - mennyei lény.
Egy zseni, egy igazi mester,
Egy becses és kicsike testtel,
Egy isteni lény, egy csoda, - mely csakugyan él!
Micsoda kincs! Egy fenomén!
Lenyűgöző - isteni lény.
Egy zseni, egy igazi mester,
Egy becses és kicsike testtel,
Egy isteni lény, egy csoda - mely csakugyan él!
Hallatlan, páratlan, épséges, szépséges, váratlan
Micsoda kincs!